Pénznyelő ház: mikor lesz a felújítandó ingatlanból adósságcsapda a Money Pit-effektus miatt?
Amikor az ingatlanod nem vagyonná, hanem adósságcsapdává válik..
Hogyan mérik félre a magyar vevők a felújítási költségeket a régi építésű ingatlanoknál – és mit tehetsz, hogy a te ingatlanod ne váljon pénznyelővé?
Ismered azt az érzést, amikor kinézel egy olcsónak tűnő, felújítandó házat, vagy éppen lakást és azt gondolod: „majd apránként megcsináljuk”? Harminc éve dolgozom először ingatlanforgalmazóként, majd ingatlanközvetítőként, értékbecslőként és hitelközvetítőként Zala megyében és a Nyugat-Balatonnál, és ezt a mondatot időnként hallom. A baj nem a mondattal van. A baj azzal van, hogy a legtöbb vevőnek fogalma sincs, mennyibe kerülhet valójában az „apránként”, illetve nem tervez és nem gondolja át pontosan a felújítás költségeit.
Money pit, vagyis a „pénznyelő gödör” az ingatlanpiacon
Van egy angol kifejezés erre a jelenségre: money pit, vagyis szó szerint „pénznyelő gödör”. Amikor egy ingatlan a kora és az állapota miatt nem vagyont, hanem terhet jelent a tulajdonosának – több pénzt visz el, mint amennyit valaha visszaad. Ez a Money Pit-effektus. És sajnos a magyar és a vidéki, Zala megyei és a Balaton-környéki ingatlanpiacon nagyon is jelen van, de ahogy olvasgatom az internetet máshol is vannak jócskán ilyen gondok, panaszok.
Ebben a cikkemben megmutatom, miért csúszik el gyakran a felújítási költségvetés és mit tegyél, mielőtt aláírsz bármit – akár vevőként, akár eladóként ülsz az asztal másik oldalán.
Mi is pontosan a Money Pit-effektus az ingatlanpiacon?
A Money Pit-effektus akkor lép működésbe, amikor egy ingatlan megvásárlása több rejtett költséget, kockázatot és kötelezettséget hoz magával, mint amennyi hasznot vagy értéknövekedést hajt. Közgazdasági nyelven: az ingatlan eszközből (asset) teherré (liability) válik.
Ez nem azt jelenti, hogy minden felújítandó ház, lakás, ingatlan rossz vétel. Például sok régi kockaházból remek otthon lesz – de csak akkor, ha a számok is kijönnek. Sok ingatlan befektető például abból csinál hatalmas üzletet, hogy megveszik az igazán leroggyant ingatlant olcsón és felújítja, darabolja, bővíti és így tovább, majd flippingelik, tovább adják.
A probléma ott kezdődik, amikor valaki érzelmi alapon, vagy csak a relatív alacsony vételár miatt vág bele egy projektbe, és menet közben derül ki, hogy a felújítás többe kerül, mint amennyit az elkészült ház valaha érni fog, ha mondjuk olyan helyen van, ahol nem pörögnek majd annyira felfelé az ingatlanok értékei.
Hiába mondja azt, hogy hisz olcsó volt, az akkor se biztos hogy jó üzlet lesz, mert rossz helyen van, vagy éppen gazdaságilag totálkáros már az ingatlan és egyszerűen jobban megérné elbontani, mint felújítani, igaz, hogy akkor csak egy beépítetlen telek maradna a lakóházként vett ingatlanból.
Miért, hogyan válhat egy ingatlan teherré?
• Bontási költség: ha a szerkezet menthetetlen, a vevőnek saját zsebből kell finanszíroznia a bontást, ami könnyen milliós tétel. A bontás után már csak beépítetlen telek lesz és nem lehet úgy árulni, hogy telek házzal, hacsak nem rak rá egy mobilházat, vagy épít rá egy ingatlant.
• Felújítási csapda: a szerkezeti hibák, az elavult víz-, gáz- és elektromos hálózat, gépészet vagy a tetőcsere, víz szigetelés és egyebek összköltsége meghaladhatja a telek plusz a kész ház jövőbeli értékét.
• Jogi és biztonsági kockázat: egy omlásveszélyes épület balesetveszélyes, és ezért a tulajdonos felel.
• Finanszírozási akadály: sok banki hitelbírálat elutasítja a rossz műszaki állapotú ingatlanokat fedezetként – ezzel is találkoztam már hitelközvetítőként.
Kiknek jelent ez problémát – és kiknek nem?
Ugyanaz a ház lehet teher az egyik vevőnek, és remek lehetőség a másiknak. A különbség a szándékban és a tőkében van.
Kinek TEHER (liability)?
Azonnal beköltözni vágyó magánszemélyek, kisebb költségvetésű családok, akik nem számolnak a rejtett hibákkal.
Kinek LEHETŐSÉG (asset)?
Tőkeerős beruházók vagy fejlesztők, akik eleve csak a telket akarják, és a bontás plusz újraépítés költségével eleve kalkuláltak.
Miért mérhetik félre a vevők az ingatlan felújítási költségeket?
1. Az anyag- és munkadíjak elszaladtak a szép, romantikus emlékeinktől
A legtöbb laikus vevő fejben még a 10-15 évvel ezelőtti árakkal számol. A valóság 2026-ban ennél lényegesen magasabb. Egy teljes körű családi házfelújítás – tartófalbontás, nyílászárócsere, homlokzat, gépészet, burkolatok – négyzetméterenként nagyjából 300-600 ezer forintba kerül, vagy akár többe is kerülhet, míg egy új, kulcsrakész családi ház építése 600 ezer – 1 millió forint/m² körül alakul, de több is lehet igényektől függően.
A szakemberek óradíja jellemzően 15-40 ezer forint között mozog, régiótól és tapasztalattól függően.
Ez azt jelenti, hogy egy 90 négyzetméteres, gyenge állapotú kockaház ( kádárkocka) teljes felújítása simán elérheti a 30-60 millió forintot – miközben sokan még mindig „pár millióban” gondolkodhatnak, amikor megveszik az ingatlant, illetve nem is gondolnak rá, hogy mindent fel kell adott esetben újítani a házban.
2. A rejtett ingatlan hibák szorzója
Egy régi háznál a bontás után szinte mindig előkerül valami: hiányzó vagy elégtelen alapozás, felszálló nedvesség a falakban, elöregedett tetőszerkezet. A szakértők azt javasolják, hogy a tervezett felújítási költségvetés 20-30 százalékát tartalékként külön kezeljük – pontosan azért, mert ezek a problémák jellemzően csak munka közben derülnek ki, nem a szemrevételezéskor.
3. A barkácsolás határai az ingatlanoknál
Amit régen a tulajdonos „kalákában” meg tudott oldani – festés, kisebb burkolás –, az ma is elfér a saját munkaidőben. De a gázterv, a villanyhálózat-bővítés vagy egy statikai beavatkozás mai piaci áron drága és szakember nélkül nem is érdemes próbálkozni vele, hacsak a vevő nem olyan, aki ért mindenhez, vagy éppen a rokonsága, ismeretségi köre, de az anyag akkor is drága lesz. Nem is beszélve az esetleges födém és tetőcseréről, az alap alá alapozásáról.
Ezek kihagyása pedig pontosan azokat a biztonsági és jogi kockázatokat hozza vissza, amikről fentebb írtam.
A megtérülési plafon: amikor a matek negatívba fordul a lakás, vagy ház felújításnál
Ez szerintem a legfontosabb szakmai szempont az egész témában, és ezt viszem be minden ügyfelemmel folytatott beszélgetésbe: a felújítás értelmét nem a felújítás költsége önmagában dönti el, hanem a környék árszínvonalához viszonyítva.
Ha egy adott településen a kész, jó állapotú házak négyzetméterára 600 ezer – 1 millió forint/m² körül mozog, akkor hiába veszel meg egy telket házzal 300 ezer forint/m² áron, ha a felújítás további 300-600 ezer forint/m²-be kerül. A vételár és a felújítás összesen adott esetben simán meghaladhatja azt, amennyiért a kész házat el tudnád adni – ez a gazdasági totálkár. Az is igaz, hogy majd idővel beérheted az árat, ha nőnek az ingatlanárak a környéken, de ha x éven belül el kellene adnod az ingatlant, akkor könnyen nagy mínuszba fordulhatsz.
Van egy kifejezés, amit érdemes megjegyezni: felújítási prémium
Ez az a többlet, amit a piac hajlandó megfizetni egy készen, azonnal beköltözhető házért egy hasonló, felújítandó ingatlanhoz képest. Ez a prémium ma jóval magasabb, mint akár 10 éve volt – pontosan azért, mert a vevők is tudják, mennyibe kerül ma egy felújítás, mennyi idő és energia, a drága és bizonytalan mesterekről nem is beszélve, és inkább fizetnek többet egy kész ingatlanért, mint hogy maguk vágjanak bele a bizonytalanságba. Éppen ezért keres manapság a legtöbb vevő felújított ingatlanokat és elenyésző a teljesen felújítandókat, illetve azokat csak relatív olcsón..
Energetikai buktatók: a kockaházad, vagy éppen a szigeteletlen falú lakásod és a mai elvárások
A 60-as, 70-es, 80-as években épült házak jellemzően tégla szerkezetűek, külső hőszigetelés nélkül épültek, ezért energetikai szempontból ma már a gyengébb kategóriákba – sokszor FF–JJ osztályba – sorolhatók. Ez azt jelenti: elavult vagy hiányzó hőszigetelés, régi nyílászárók, gyenge hatásfokú fűtés.
Sok még régebben épült házat is árulnak az ingatlanpiacon, sokféle építő anyagot használtak fel, ezeknél is szinte kötelező szakembert vinni, mivel könnyen bele lehet futni, hogy valaki tégla háznak hisz egy tömés, vegyes falazatút..
Az új építésű ingatlanoknál általános elvárás a BB (közel nulla energiaigényű) szint besorolás, ami korszerű hőszigetelést, jó nyílászárókat és részben megújuló energiaforrást feltételez. Egy 1960-70-es évekbeli kockaházat ilyen szintre hozni kb. gyakorlatilag a nulláról induló újjáépítéssel egyenértékű beavatkozás – ezt mindenképp számold bele, ha a felújítás céljai közt szerepel a rezsi csökkentése is.
Fontos tudni: eladáskor a legtöbb lakóingatlanra kötelező a hiteles energetikai tanúsítvány, aminek költségét az eladó viseli, és amelyet fel kell tüntetni az adásvételi szerződésben is. Ha pedig állami Otthonfelújítási támogatással szeretnéd finanszírozni a korszerűsítést, a programban jelenleg elvárt feltétel, hogy a felújítás után legalább 30 százalékos elsődleges energia-megtakarítást érj el, amit nyitó és záró tanúsítvánnyal is igazolni kell.
Hogyan szűrhető ki a Money Pit, mielőtt aláírsz egy vételi nyilatkozatot, vagy éppen ingatlan adásvételi szerződést?
Az ingatlan vételi protokoll: vonj be független szakembert
A legfontosabb lépés, amit egy vevő megtehet: statikus vagy független műszaki ellenőr bevonása még az ingatlan adásvétel előtt. Egy vásárlás előtti statikai szakvélemény családi háznál jellemzően kb.70-200 ezer forint körül alakul, egy teljesebb műszaki állapotfelmérés (statika, épületgépészet, nedvességmérés) pedig kb. 80 ezer forinttól indul. Ehhez képest egy fel nem ismert szerkezeti hiba akár milliós, extrém esetben tízmilliós többletköltséget okozhat – és van, hogy a bank emiatt egyszerűen nem finanszírozza az ügyletet.
A „B-terv” vizsgálata: mit ér a telek, ha a ház menthetetlen?
Ha egy statikus vagy műszaki szakértő azt mondja, hogy az épület gazdaságosan nem menthető, a kérdés nem az, hogy „mégis megpróbáljuk-e felújítani”, hanem az, hogy a puszta telek – a bontási költség levonása után – megéri-e az árat, amit kérnek érte. Ez egy teljesen más számítás, mint egy felújítási kalkuláció, és pontosan ezért érdemes ilyenkor ingatlan értékbecslőt is bevonni, aki mindhárom törvényileg elfogadott módszerrel, de legalább kettővel (piaci összehasonlító, hozamszámítási és költségalapú) meg tudja mondani, mennyit ér valójában a föld és mennyit az, ami rajta áll.
Ugyanis nem mindegy hol van a telek, pl. egy Balatoni panorámás, Balaton parti telek többszörösen többet érhet egy másik teleknél.
Miért árulnak a tulajdonosok számos alkalommal majdnem annyiért egy felújítandó lakást, vagy házat, mint egy készet?
Van egy jelenség, amivel gyakran találkozom a hirdetések között: egy felújítandó, bontásra érett vagy komoly beavatkozást igénylő ház, vagy teljes felújításra váró lakást szinte ugyanannyiért van kínálva, mint egy hasonló méretű, azonnal beköltözhető, felújított ingatlan a környéken. Ez elsőre értelmetlennek tűnik – pedig a háttérben legtöbbször két nagyon is emberi, megérthető ok áll. Egyik sem rosszhiszeműség. Érdemes mindkettőt megismerni, mert az ingatlanárazás ezen a ponton dől el, hogy a hirdetés hetek alatt elkel, vagy hónapokig, esetleg évekig „öregszik” és idővel kiég a lakáspiacon.
1. ok: a tulajdonos egyszerűen nem látja át az ingatlan felújítás valódi költségét és az ehhez szükséges időt és energiát
A legtöbb ember életében egyszer-kétszer csinál végig egy teljes körű házfelújítást, lakásfelújítást – ha egyáltalán csinál. Nincs honnan tudnia, hogy egy állapotában elhanyagolt kockaház teljes rendbetétele ma négyzetméterenként 300-600 ezer forintba is kerülhet, vagy akár többe is, tetőcserével, gépészettel, nyílászárókkal, teljes körű alászigeteléssel együtt. Sokan a saját fejükben lévő, régi, sokszor egy évtizeddel korábbi árakkal számolnak, vagy egyszerűen csak azt látják, hogy „a szomszéd háza ennyiért kelt el felújítva”, és nem vonják le belőle a felújítás reális költségét.
Ez nem hanyagság vagy szándékos túlárazás – egyszerűen szakmai tudás hiányzik hozzá, és ebben pontosan az a feladatom, hogy ezt a tudást pótoljam az ügyfeleim helyett: ha egy eladó engem keres meg, hogy adjam el az ingatlanát megmutatom fekete-fehéren, mennyibe kerül a hiányzó felújítás, és ez hogyan hat vissza az elérhető eladási árra. Nem kamuzok és nem hitegetem hülyeségekkel, valótlanságokkal, csakhogy enyém legyen a megbízás, hanem megmondom az őszintét.
A közelmúltban voltam egy családnál, akik egy nagy zalai házat árultak 100 millió fölött jócskán és elmondtam őszintén, miután csináltam egy ingatlan értékbecslést és sok összehasonlító ingatlanpiaci adatot szereztem be és összehasonlítottam őket, hogy sajnos ennek a családi háznak az ára, igaz, hogy nagyon szuper, de itt és most 100 millió alatt a reális. Igaz, hogy már évek óta kábítja őket 2 ingatlanos is, de nem akarták ezt elfogadni, én meg reménytelen helyzetbe sem magamat sem a megbízómat nem akarom belenavigálni. Kábítsa csak a másik két ingatlanos tovább őket, én nem fogom..Csak az a kérdés, hogy addig mennyi pénz fognak bukni..Mert ugye az ő ingatlanuk ára nem fog emelkedni, vagy legfeljebb kis mértékben, viszont a lakások ára esetleg jócskán emelkedhet, mint, ahogy emelkedtek is azóta, amióta árulják a házukat és ha végre majd valamikor el tudják adni, akkor már sokkal drágábban tudják meg venni a lakást, tehát ismét azt kérdezem, hogy mennyit fognak bukni a kábítások és az önámítás miatt..
2. ok: a lakás, vagy ház tulajdonosa tudja – csak éppen nem engedheti meg magának, hogy tudomásul vegye
A másik, sokszor nehezebben kimondott ok: a tulajdonos valójában sejti vagy pontosan tudja, hogy a lakása, vagy háza jelen állapotában nem ér annyit, amennyiért hirdeti – de a saját továbblépése egy konkrét összeghez van kötve. Új lakást venne belőle, adósságot rendezne, vagy egyszerűen ennyi pénzre van szüksége ahhoz, hogy elköltözzön és másik ingatlant vegyen máshol. Ilyenkor gyakran hallom: „nem érdekel, nem engedek az árból, nekem ennyi kell a továbblépéshez”.
Ez teljesen érthető emberi reakció – csakhogy az ingatlanpiacot nem érdekli, kinek mennyi pénzre van szüksége. A vevő azt fizeti meg, amit a lakás, ház ér, nem azt, amennyi a tulajdonos következő lépéséhez kellene. Ha ez a két szám nem találkozik, a hirdetés nem fog eladni, bármeddig is várunk rá, hanem a hirdetett ingatlan majd kiöregszek a piacon..
Mi történik az ilyen, túlárazott ingatlan hirdetésekkel?
Ezen a ponton zárul be a kör, és itt találkozik ez a jelenség a cikk elején bemutatott Money Pit-effektussal – csak most a hirdetés, nem a felújítás oldaláról nézve.
Két forgatókönyv szokott lejátszódni:
• A tájékozott ingatlan vásárlók kiszúrják az erős túlárazást. Aki utánaszámol, vagy ingatlan szakértőt kérdez, azonnal látja, hogy a vételár és a szükséges felújítás összege meghaladja a kész ház piaci értékét – és egyszerűen továbblép. Az ingatlan hirdetés hetekig, hónapokig, néha évekig fenn marad, „megöregszik” és „kiég” a lakáspiacon, és minél tovább áll, annál gyanúsabbá válik: a vevők idővel már azt is kérdezik, mi lehet vele a baj, hogy ennyi ideje senki nem veszi meg.
• A kevésbé tájékozott vevő mégis megveszi az ingatlant – és ő esik bele a csapdába. Ő az, aki nem számolt utána, nem hívott statikust, és két-három év múlva szembesül azzal, hogy a felújítás többe került, mint amennyit a ház valaha érni fog, hacsak majd valamikor beéri az emelkedő ingatlan árszínvonal, de ez kétséges, hogy mikor. Az ingatlan az ő kezében válik pénznyelővé – pontosan azért, mert az árazás már az elején nem tükrözte a valós állapotot.
A tulajdonos pedig őrül, mert ő utána számolt és kiszámolta, ha most nekiállni felújítani a házat, lakást, akkor neki pénznyelő lenne, de így végre megszabadult ettől a tehertől és szív vele majd más, de az is lehet, hogy mégiscsak örül jobb esetben a vevő is, mert neki meg megéri, mondjuk egy tökéletes otthon lesz, meg különféle segítségekkel áthidalja ezt a problémát, van sok ilyen helyzet is az ingatlanpiacon..
Sem a hosszan hirdetett, „megöregedett” ingatlan, sem a rosszul tájékozott vevő csapdába csalása nem jó senkinek – se az eladónak, se az ingatlanpiac egészének és az ingatlanközvetítőnek sem. Ezért van értelme már az ingatlan árazás előtt tisztán látni: mennyit ér ma, jelen állapotában a lakás, ház, és mennyit érne felújítva. Erről szól a következő rész.
Miért érdemes ingatlan szakértővel indulni – ne találgass, kérdezz
Sok eladó anélkül teszi piacra az ingatlanát, hogy pontosan tudná, mit is árul valójában. Van, aki dupla áron hirdet egy felújítandó lakást, házat, mert a szomszéd kész otthonának árához hasonlítja – aztán csodálkozik, hogy hónapok óta senki nem hívja. Van, aki alul árazza, mert fogalma sincs, mennyit ér a telke, ha a ház menthetetlen. Mindkét hiba pénzbe kerül.
Ugyanez igaz a vevő oldalán is: aki nem tudja, milyen ingatlant akar valójában megvenni – kész otthont, vagy felújítási projektet, vagy tulajdonképpen csak egy telket házzal, egy lepusztult lakást –, az könnyen belesétál a Money Pit-effektusba.
Én, Sipos András ingatlanközvetítő három szerepben tudok segíteni ebben a folyamatban, egyszerre:
• Ingatlanközvetítőként: reális, piacképes ingatlanárat határozok meg, és felkészítelek arra, mit kérdezhet tőled egy tájékozott vevő.
• Hivatalos ingatlan értékbecslőként: akár 2 törvényileg elismert módszerrel – piaci összehasonlító, hozamszámítás – meg tudom mondani, mennyit ér a lakás, ház jelen állapotában, és mennyit érne felújítva.
• Hitelközvetítőként: előre látom, ha egy ingatlan finanszírozhatósága kérdéses lehet – ez vevőnek és eladónak egyaránt időt és pénzt spórol plusz nem kis energiát és megelőzi a pereskedést.
Ha Zala megyében vagy a Nyugat-Balaton mentén – Balatonfenyvestől Balatongyörökig, Keszthelyen vagy Hévízen, vagy környékén – tervezel eladni vagy venni egy felújítandó ingatlant, vagy bármilyen ingatlant, ne a megérzésre bízd a döntést. Beszéljünk előbb, aztán hirdessünk.
Gyakran ismételt kérdések – Pénznyelő ház: mikor lesz a felújítandó ingatlanból adósságcsapda a Money Pit-effektus miatt?
Mennyi tartalékot érdemes félretenni egy felújítandó lakás, ház vásárlásakor?
A tervezett felújítási költségvetés 20-30 százalékát célszerű külön tartalékolni, mert régi épületeknél a bontás után szinte mindig előkerül valamilyen, korábban nem látható hiba – nedvesedés, hiányos alapozás, elöregedett tetőszerkezet.
Megéri-e lebontani egy régi házat, kockaházat ahelyett, hogy felújítanánk?
Ha a becsült felújítási költség plusz a vételár megközelíti vagy meghaladja a kész ház várható piaci értékét a környéken, a bontás és az újraépítés hosszú távon gazdaságosabb lehet, mint a toldozgatás. Ezt mindig a konkrét telek és a helyi árszint alapján érdemes kiszámolni, nem általánosságban. Főleg akkor kell meggondolni egy ingatlan megvételét véleményem szerint, ha csak a falak maradnak meg és esetleg még azt is alá kell teljes egészében alapozni, szigetelni, vagy akár részben.
Mennyibe kerül egy statikai szakvélemény vásárlás előtt?
Egy családi ház esetében a vásárlás előtti statikai szakvélemény jellemzően kb.70-200 ezer forint körül alakul, a régió és a feladat összetettsége szerint; egy teljesebb műszaki állapotfelmérés kb. 80 ezer forinttól indulhat.
Kötelező-e energetikai tanúsítvány egy régi lakás, ház eladásakor?
Igen, a legtöbb lakóingatlan adásvételéhez kötelező hiteles energetikai tanúsítvány, aminek költségét az eladó viseli, és amelynek azonosítóját (HET szám) fel kell tüntetni az adásvételi szerződésben.
Milyen energetikai besorolása van jellemzően egy 1960-70-es években épült kockaháznak?
Külső hőszigetelés és korszerű nyílászárók hiányában ezek az ingatlanok ma jellemzően a gyengébb, sőt elavult energetikai kategóriákba sorolhatók, ami magas fűtési és rezsiköltséget jelent, amíg nem történik komolyabb korszerűsítés. Ugyanez van a régebbi házaknál, csak azok még rosszabbak lehetnek.
Miért kér egy ingatlan tulajdonos majdnem annyit egy felújítandó lakásért, házért, mint egy készért?
Ennek jellemzően két oka van: vagy nem ismeri a felújítás valós, mai költségét, vagy tudja, de a saját továbblépéséhez szüksége van egy adott összegre, és emiatt nem enged az árból, még ha a lakás, ház jelenlegi állapotában nem is ér annyit.
Ha gondolkozol az eladáson – akár most, akár a jövőben –, keress meg. Megnézem az ingatlanodat, elmondok mindent, amit tudni kell az árról, a folyamatról és a lehetséges buktatókról. Ennek neve: becsületes ingatlan tanácsadás. Tudod, semmi kábítás és hitegetés, csak őszintén.
Ha bizonytalan vagy, érdemes ingatlan szakértő szemmel átnézetni, mielőtt élesbe megy a lakás hirdetés és el akarnád adni!
Szeretnéd tudni, mennyit ér valójában a lakásod a mai ingatlan? Keress bizalommal, és ígérem: nem azt mondom, amit hallani akarsz, hanem azt, ami az igazság! A piaci elemzésemet alá is támasztom.
Ha bármi kérdésed van, vagy csak bizonytalan vagy egy ingatlan hirdetéssel kapcsolatban, keress bátran, tudod: nálam az őszinteség és a becsületesség az első!
👉Ha tetszett a cikk, oszd meg, hogy más is lássa!
✅🏠 👉Ne feledd! Amennyiben lakást vennél, vagy el adnál, illetve hitelt vennél fel nyugodtan keres!🏚️
✅🏠Amennyiben ingatlan értékbecslőt keresel akkor is hívj!
Kérj visszahívást, beszéljük át a részleteket baráti módon!
Miért bíznád másra a lakásod, családi házad, ingatlanod értékesítését, ha a becsületes ingatlanközvetítő áll a rendelkezésedre?
Bízd rám ingatlanod eladását, és biztosítom, hogy a folyamat gyors és stresszmentes legyen számodra!
Egy díjmentes konzultáció keretében örömmel felmérem a lakásod eladhatóságát és piaci értékét, és megbeszéljük az elképzeléseidet!
Ezek a blog cikkeim is érdekelhetnek:
Az ingatlanpiaci időzítés titkai és buktatói
20 milliós túlárazás kétszer is? Így ne árazd be az ingatlanod – egy valós történet alapján!
Ingatlan eladás: miért veszélyes csak a hasonló lakások hirdetési árát figyelni?
Ingatlan Hendikep: Miért ér kevesebbet a lakásod, és mit tehetsz ellene?
14 Ingatlan értékcsökkentő tényező
Szerinted létezik eladhatatlan ingatlan?
Mit jelent a kellékszavatosság az ingatlanokra? Mi a rejtett hiba?
Szerinted hányféle ára, értéke lehet egy ingatlannak?
Szerinted létezik eladhatatlan ingatlan?
Mit és hogyan lát egy értékbecslő: így határozza meg ingatlanod valódi értékét!
Lakás eladás ingatlanközvetítő nélkül? Megéri, vagy nem éri meg?
Amikor nem az igazat mondják az ingatlanpiacon – hanem azt, ami jól hangzik és ennek ára van
A tulajdonos önmaga is el tudja adni az ingatlanát a közösségi médiában?
Eladnád az ingatlanod? Őszinteség, vagy ígéretek? Melyik a fontosabb számodra?
Saját magad adnád el a lakásodat? Erre számíthatsz!
Egy profi, tapasztalt ingatlanszakértő sokat tud segíteni a lakáskeresésben és tudja támogatni az ingatlan eladásodat is.
Keress bátran és kövesd a blog oldalamat a következő írásaimért, hasznos tudnivalókért!
Kérdéseddel, keress meg ITT A CIKK ALATT az űrlapon, vagy emailban, telefonon, közösségi médiában.
Szerző: Sipos András Ingatlanközvetítő – Becsületes Ingatlanos
A Zala megyei, Zalaegerszegi Ingatlanközvetítő. 1996-óta adok el ingatlanokat.
Eladó lakások, családi házak, telkek, nyaralók, ingatlanok Zala megyében, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Hévízen, Keszthelyen, Nyugat – Balatonon
A blog cikkben szereplő információk nem teljes körűek, figyelemfelhívó célzattal készültek, tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek sem befektetési, sem pénzügyi, sem jogi tanácsnak, tanácsadásnak, felhasználásuk kizárólag a látogató felelősségére és kockázatára történik.
Bővebb információ: https://becsuletesingatlanos.hu/jognyilatkozat/
Elérhetőségeim
