Ingatlant vennél Balatonföldváron? Mostantól nem olyan egyszerű – itt az önazonossági rendelet első éles Balatoni változata

Balatonföldvár úttörő lett: Első Balatoni település, ahol már fizethetsz a betelepülésért!

Ha azt hitted, júliusban volt vége az ingatlanvásárlás szabadságának – tévedtél. Most jön sorban a helyi szint!
Emlékszel még, amikor júliusban írtam az önazonossági törvényről? Na, akkor még csak a törvény kereteit ismertük. Most viszont több egyéb település után itt az első konkrét balatoni példa is: Balatonföldvár október 3-án megalkotta a saját helyi önazonossági rendeletét, és november 5-től él is.
Ez történelmi pillanat, barátom. Balatonföldvár az első balatoni település, amely bevezette a helyi önazonossági rendeletet. És ha azt gondolod, hogy ez csak egy papírmunka, akkor tévedsz. Ez pénzbe kerül, időbe kerül, és alaposan átírja az ingatlan vásárlás szabályait.

Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban, kinek jó, kit hátráltat, és hogy készülj fel, ha a Balatonföldváron szeretnél ingatlant venni!
Betelepülési hozzájárulás – az új ingatlanadó?

A lényeg egyszerű: ha „betelepülőnek” minősülsz, és ingatlant akarsz vásárolni Balatonföldváron, akkor a vételár 2%-át be kell fizetned az önkormányzatnak. Igen, jól olvastad. Kétezer forint minden egymillióból.

Számoljunk Gyorsan:
• 30 millió forintos ingatlan: 600.000 Ft betelepülési hozzájárulás
• 50 millió forintos ingatlan: 1.000.000 Ft betelepülési hozzájárulás
• 80 millió forintos ingatlan: 1.600.000 Ft betelepülési hozzájárulás
• 100 millió forintos ingatlan: 2.000.000 Ft betelepülési hozzájárulás

Ez nem aprópénz. És ezt az illetéken felül kell megfizetned, ami 4%, és még lesznek ingatlan vásárlási költségeid, mielőtt a tulajdonjogodat be tudnád jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

Fontos Határidő:

Az elővásárlási jog lezárása után 15 napon belül kell kérelmet benyújtanod a jogvédelmi eljárásra. Ha ezt elmulasztod, büntetés vár rád (erről később).

Ki a „betelepülő”? És ki menekülhet meg?

Itt jön a lényeg: nem mindenki fizet. A rendelet pontosan meghatározza, kik mentesülnek a betelepülési hozzájárulás alól.

Mentesülsz, Ha:

a) Van kötődésed a településhez:
• Balatonföldváron lakóhelyed van
• Ingatlantulajdonod van a településen
• A hozzátartozód lakik itt, vagy tulajdonosa ingatlannak
• Balatonföldvár a származási helyed

b) Gyerekkori kapcsolat:
• Születésed után 10 éven belül Te, vagy hozzátartozód legalább 12 hónapot éltél a településen (ezt bizonyítanod vagy valószínűsítened kell)

c) Munkavégzés miatt költözöl:
• Állami vagy önkormányzati alkalmazott vagy (ide tartoznak az állami többségi tulajdonú cégek is)
• Bizonyítod, hogy azért jössz, mert a településen fogsz dolgozni
• Egyházi alkalmazott vagy

d) Speciális helyzetek:
• Lakáscélú állami támogatással vásárolsz (CSOK plusz, Otthon Start, Babaváró stb.)
• Köznevelési, vagy felsőoktatási intézmény tanulója vagy
• Egészségügyi, szociális, sport vagy más intézményben élsz a településen
• A fenti kategóriákba tartozó személyek közeli hozzátartozója vagy

Figyelj Oda:

A mentességet neked kell igazolnod dokumentumokkal! Munkaszerződés, jogviszony-igazolás, születési anyakönyvi kivonat, lakcímigazolás – ami szükséges, azt csatolnod kell a kérelemhez.
Az ingatlan elővásárlási jog: Még mielőtt fizetnél, mások dönthetnek
A betelepülési hozzájárulás csak a második lépés. Mielőtt odáig jutnál, van egy másik akadály: az elővásárlási jog.

A sorrend:

1. Balatonföldvár Város Önkormányzata
• Először ők dönthetik el, megveszik-e helyetted az ingatlant
• Ha közösségi célra vagy a lakosság létfeltételeinek biztosítására hasznosítható, komolyan fontolóra veszik

2. A szomszéd
• Ha az önkormányzat nem él a jogával, a telekhatáros ingatlan tulajdonosa jöhet

3. Bármelyik helyi ingatlantulajdonos
• Aki Balatonföldváron már rendelkezik ingatlannal, az is előrébb van nálad

Hogyan működik a folyamat?

1. Az ingatlan eladó kéri a jegyzőtől az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárás lefolytatását
2. A jegyző közli az adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosultakkal
3. Meg kell várni, hogy élnek-e a jogukkal
4. Csak ezután jöhetsz Te, mint vevő

Ez időt vesz igénybe és bizonytalanságot jelent. Képzeld el: aláírtad a szerződést, kifizetted ez ügyvédet, tehát költségbe vered magadat, majd hetekig várakozol, hogy valaki más nem veszi-e meg helyetted az ingatlant…

A véleményem: Kinek jó ez, és Kit hátráltat?

Akiket hátráltat:

1. A külső ingatlan befektetők
• Ha Budapestről, más magyar településről, vagy külföldről jössz, és nincs helyi kötődésed, ez komoly teher
• A 2% plusz költség + az elővásárlási jog miatt a bizonytalanság csökkenti a befektetések vonzerejét

2. Az idősek, akik „hazaköltöznének”
• Ha gyerekkorodban nem éltél itt 12 hónapot, és nincs helyi hozzátartozód, mentességet nem kapsz
• Paradox: 70 évesen szeretnél egy balatoni házat, de „betelepülőnek” számítasz

3. A spontán vásárlók
• Akik hétvégén meglátnak egy házat, beleszeretnek, és gyorsan döntenének – nos, itt hetekig fog tartani az ügyintézés. Ilyenkor elgondolkozhatsz, hogy most adj foglalót, vagy sem..
• A bürokrácia lassítja az ügymenetet

4. A fiatal családok kötődés nélkül
• Ha nincs helyi munkád vagy támogatásod, a vételár 2%-a komoly összeg lehet egy induló családnak

Akiknek Jó:
1. A helyiek
• Az elővásárlási jog első három szintje őket védi
• Ha a szomszéd elad, te elsőként veheted meg
• Ha már van ingatlanod, Te vagy előnyben

2. Az önkormányzat
• Bevételi forrást jelent: minden külső vásárlás után 2% folyik be
• Közösségi célú ingatlanokat előnyben tud vásárolni
• Kontroll alatt tarthatja a település összetételét

3. A munkavállalók
• Ha helyben dolgozol (vagy bizonyítod, hogy ezért jössz), mentesülsz
• Ezt az önkormányzat nyilván támogatja

4. A fiatal családok állami támogatással
• CSOK-kal, Otthon Starttal, Babaváróval vásárlók mentesülnek
• Ez demográfiai szempontból érthető

A hátrányok: Mit jelent ez a gyakorlatban?

1. Hosszabb Ügyintézés

Az egyszerű ingatlan adásvétel helyett most:
• Mentességi eljárás (ha jogosult vagy rá)
• Elővásárlási jog gyakorlásának eljárása
• Betelepülési hozzájárulás megfizetése
• Hatósági igazolás kiállítása

Ez mind-mind időt és pénzt jelent. Ügyvédi díjak, eljárási illetékek, adminisztráció.

2. Bizonytalanság
Aláírod az ingatlan adásvételi szerződést, de nem tudhatod biztosan, hogy Te leszel-e a végső tulajdonos. Mi van, ha a szomszéd, vagy egy helyi lakos, vagy az Önkori él az elővásárlási jogával? A Te vásárlásod meghiúsul.

3. Finanszírozási Nehézségek

Ha hitellel vásárolsz, a bank vajon hogyan kezeli azt, hogy:

• Nem biztos, hogy Te leszel a vevő?
• Plusz 2%-ot kell fizetned?
• Hosszabb az átfutási idő?

Ez mind megnehezíti a hitelfelvételt is, vagy akár meg is hiúsíthatja.

4. A büntetés 
Ha nem tartod be a szabályokat (például nem kéred időben a jogvédelmi eljárást), a vételár 0,2%-ával egyenlő bírságot szab ki a polgármester. Ez kisebb tétel, de bosszantó és elkerülhető.

Miért pont Balatonföldvár? – figyelj oda, ha Balatonföldváron vennél ingatlant!

Nem véletlen, hogy épp ez a település volt az első. Balatonföldvár népszerű turisztikai célpont, és az elmúlt években jelentős külső befektetői érdeklődés volt tapasztalható. Az önkormányzat nyilván szeretné:

1. Megőrizni a helyi közösséget – ne legyenek csak hétvégi házak
2. Bevételt generálni – a 2%-os hozzájárulás nem elhanyagolható összeg
3. Kontrollálni az ingatlanpiacot – ki, mit és mennyiért vásárol
Ez érthető cél. De az út, amit választottak, komoly adminisztratív és pénzügyi terhet ró a vásárlókra.

A méltányosság: Van menekvés?

A rendelet tartalmaz egy mentőövet: méltányosság alapján a képviselő-testület csökkentheti, vagy akár el is engedheti a betelepülési hozzájárulást.

De mit jelent a „Méltányosság”?
A rendelet nem részletezi. Ez azt jelenti, hogy esetről esetre döntenek. Például:

• Szociális helyzet (alacsony jövedelem)
• Különleges élethelyzet (árvaság, gondoskodás beteg hozzátartozóról)
• Közösségi hozzájárulás (helyi civilszervezetben dolgozol)

Fontos: Ez nem automatizmus! Kérelmet kell benyújtanod, és indokolnod kell, miért számíthatsz méltányosságra.

Hogyan készülj fel, Ha Balatonföldváron vennél ingatlant?

1. Ellenőrizd a Mentességi Okokat
Mielőtt bármit aláírnál, nézd meg, jogosult vagy-e mentességre. Ha:

• Van helyi hozzátartozód
• Gyerekkorodban legalább 12 hónapot éltél itt
• Munkavállalás miatt költözöl
• Állami támogatással vásárolsz
…akkor készítsd elő a dokumentumokat már a lakásvásárlás előtt!

2. Kalkuláld be a plusz költséget a lakás vételárába
Ha nem vagy mentesített, számolj a vételár 2%-ával mint kötelező kiadással. Ez nem opció, ez kötelező lehet. És ezt az illetéken, ügyvédi díjakon felül kell fizetned.

3. Adj időt türelemmel az ügyintézésre
Ne tervezz gyors lebonyolítást. Az elővásárlási jog gyakorlása, a jogvédelmi eljárás heteket vehet igénybe. Ha sietős a lakás vásárlásod, ez probléma lehet.

4. Kérj szakmai segítséget
Ez nem hobbijogász-terület. Az önazonossági törvény új, a helyi rendeletek még újabbak. Ügyvéd nélkül könnyen csapdába eshetsz.

5. Tárgyalj az ingatlan eladójával
Esetleg megegyezhettek, hogy az eladó vállalja a betelepülési hozzájárulás egy részét. Ez nem kötelező, de egy jó tárgyalás sok mindent megoldhat, vagy éppen alkudd le ezt az összeget, vagy legalább egy részét.

Mi lesz ezután? Jön a dominó-effekt?
Balatonföldvár nem az első volt, de a Balatonon igen, és nem is lesz nagy eséllyel az utolsó.

A törvény lehetőséget ad minden önkormányzatnak, hogy helyi rendeletet alkosson.

Várhatóan:

• A nagy turisztikai célpontok követni fogják
• Agglomerációs települések Budapest körül szintén
• Alföldi kistelepülések – ahol elöregedés és elnéptelenedés van

Az önazonossági törvény 2025. július 1-jén lépett életbe, és most látjuk, hogy a helyi szinten hogyan valósul meg szépen sorban.

A Becsületes Ingatlanos véleménye: Végjáték vagy új kezdet?

Tehát, kedves lakás vásárló, ha Balatonföldváron nézelődsz, készülj fel arra, hogy mostantól komolyabban veszik a helyi identitást, mint valaha.

Mi a Cél?

A rendelet egyértelműen a spekulációt és a tisztán befektetési célú ingatlan vásárlásokat próbálja korlátozni, pénzügyi és jogi akadályokat gördítve a betelepülők elé.
A cél a megfizethetővé tétel a helyiek számára és a helyi közösség megerősítése.

Mi a Realitás?

Ez a rendelet megdrágítja és lelassítja az ügyintézést azok számára, akik nem tartoznak a kivételezettek közé. Ingatlanközvetítőként azt látom, hogy meg fogja szűrni az ingatlanpiacot. Valószínűleg nyomást gyakorol az ingatlanárakra. A helyi vevő mostantól előnyben van!

A Teendőd:

1. Első lépés: Nézd meg, mentesülsz-e! Ha igen, ez a te nagy lehetőséged!
2. Második lépés: Ha nem, számold bele a 2% extra költséget a vételárba!
3. Harmadik lépés: Készülj fel arra, hogy az adásvételi szerződésed hetekig is tarthat, mire az elővásárlási jog eljárásai lezárulnak.

Türelem és egy jó ügyvéd/ingatlanos aranyat ér!
És itt a legfontosabb kérdés: vajon ez segíti-e a helyi közösséget, vagy inkább merevíti az ingatlanpiacot? Az elkövetkező hónapok megmutatják.

Összefoglaló – A legfontosabb tudnivalók a Balatonföldvári helyi önazonossági rendeletről:

✅ Balatonföldvár november 5-től alkalmazza a helyi önazonossági rendeletet
✅ 2%-os betelepülési hozzájárulás a vételár alapján (ha nem vagy mentesített)
✅ Elővásárlási jog: önkormányzat, szomszéd, helyi ingatlantulajdonos
✅ Mentesség: helyi kötődés, munkavállalás, állami támogatás esetén
✅ 15 napos határidő a jogvédelmi eljárás kérelmezésére
✅ Bírság: a vételár 0,2%-a, ha nem tartod be a szabályokat

Ha Balatonföldváron vásárolsz ingatlant, készülj fel: ez nem lesz gyors és nem lesz olcsó. De ha tudod, mire számíthatsz, elkerülheted a buktatókat.

És ne feledd: Balatonföldvár csak a Balatoni első. A többi település hamarosan követheti.

Forrás: https://www.balatonfoldvar.hu/hu/helyi-onazonossag-vedelme 

👉Ha tetszett a cikk, oszd meg, hogy más is lássa!

✅🏠 👉Ne feledd! Amennyiben lakást vennél, vagy el adnál, illetve hitelt vennél fel nyugodtan keres!🏚️

Miért bíznád másra a lakásod, családi házad, ingatlanod értékesítését, ha a becsületes ingatlanközvetítő áll a rendelkezésedre?
Bízd rám ingatlanod eladását, és biztosítom, hogy a folyamat gyors és stresszmentes legyen számodra!

Egy díjmentes konzultáció keretében örömmel felmérem a lakásod eladhatóságát és piaci értékét, és megbeszéljük az elképzeléseidet!

Kapcsolódó blog cikkem: 

Búcsú az ingatlanvásárlás szabadságától? 2025 Július 1-től életbe lép az Önazonossági törvény!  

Korlátoznák az ingatlanvásárlást egyes kistelepüléseken: Védelem vagy veszély? 

Városba, vagy vidékre költözz? Hol vegyél ingatlant? 

Érdemes házat venned a semmi közepén?

Egy profi, tapasztalt ingatlanszakértő sokat tud segíteni a lakáskeresésben és tudja támogatni az ingatlan eladásodat is.

Keress bátran és kövesd a blog oldalamat a következő írásaimért, hasznos tudnivalókért!
Kérdéseddel, keress meg ITT A CIKK ALATT az űrlapon, vagy emailban, telefonon, közösségi médiában.

Szerző: Sipos András Ingatlanközvetítő – Becsületes Ingatlanos

A Zala megyei, Zalaegerszegi Ingatlanközvetítő. 1996-óta adok el ingatlanokat.
Eladó lakások, családi házak, telkek, nyaralók, ingatlanok Zala megyében, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Hévízen, Keszthelyen, Nyugat-Balatonon

Elérhetőségeim

Sipos András Ingatlanközvetítő – Becsületes Ingatlanos

8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi út 9/B. Fszt. 2.

Ügyfélfogadás: Előzetesen telefonon egyeztetett időpontban.

+36 30 314 0123

info@becsuletesingatlanos.hu

Eladnád az ingatlanod?
Kérj visszahívást és megbeszéljük, hogyan tudom támogatni az ingatlanod eladását

[contact-form-7]

A Ingatlant vennél Balatonföldváron? Mostantól nem olyan egyszerű – itt az önazonossági rendelet első éles Balatoni változata bejegyzés először Sipos András Ingatlanközvetítő, értékbecslés Zalaegerszeg, Zala megye – Becsületes ingatlanos-én jelent meg.

Búcsú az ingatlanvásárlás szabadságától? 2025 Július 1-től életbe lép az önazonossági törvény!  

⚡ Lakást vennél? 2025. július 1-től lehet, hogy meg sem veheted! – Így boríthatja fel a lakáspiacot az új településvédelmi törvény!

Mi ez az új Önazonossági törvény, ami július 1-jén életbe lép?

2025. Július 1-jétől életbe lép a helyi önazonosság védelméről szóló törvény (2025. évi XLVIII. törvény), amely gyökeresen átalakítja az ingatlanpiacot és a települések életét. Ez a jogszabály lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy saját hatáskörben döntsék el, kik költözhetnek be hozzájuk, lehet-e lakcímük a településen, adót vethetnek ki a betelepülőkre és lehetnek elővásárlásra jogosúltak, illetve milyen feltételekkel szerezhetnek ingatlant.
Például a CSOK-osoknak nincs korlát, cégek és alapítványok simán mehetnek – de a természetes személyektől akár elővásárlási jogot, lakcím-korlátozást, vagy betelepülési adót is kérhetnek.

Az önazonossági törvény célja? A helyi közösségek társadalmi, kulturális és gazdasági önazonosságának megőrzése a külső, „nem kívánt” hatásokkal szemben.

A törvény korábbi, szigorúbb verziójában még szerepelt a nem helyben élők ingatlanvásárlásának teljes tiltása, de ezt a parlamenti változatból kivették. Így a törvény enyhébb, de még így is jelentős befolyást ad az önkormányzatoknak. 

FONTOS! Nem minden településre vonatkozik az Önazonossági törvény – csak ahol a közgyűlés megszavazza!

Fontos tisztázni, hogy ez a törvény nem automatikusan minden településen lép életbe. Csak azokon a településekben kell betartani, ahol a helyi közgyűlés ezt megszavazza és bevezeti a helyi önazonosság védelmét szolgáló szabályokat. Sokakban él az a tévhit, hogy az egész országra kiterjed a korlátozás, de ez nem igaz. Ezért érdemes mindig tájékozódnod ingatlan vevőként, eladóként és más ingatlanpiaci szereplőként pl. Ingatlan értékbecslőként, ingatlanközvetítőként, ügyvédként is, hogy a kiszemelt településen érvényben van-e már a törvény.

Minden település másképp alkalmazhatja, így kiszámíthatatlan, hol mire számíts.
Kivétel a kivétel hátán: A jogszabály tele van kivételekkel, amit csak az ért, aki minimum egy jogi diploma mellé egy kristálygömböt is birtokol.

Csak ott kell betartani ezt az Önazonossági törvényt, ahol az önkormányzat megszavazza a helyi rendeletet! Szóval lehet, hogy a szomszéd faluban semmi változás nem lesz, de nálatok pokol törhet ki.

Az önkormányzati ingatlan elővásárlási jog – régi ismerős, de most sokkal szélesebb körben alkalmazhatják

Az önkormányzatok elővásárlási joga nem új keletű intézmény Magyarországon. Már évszázadok óta ismert jogi eszköz, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok bizonyos ingatlanok esetében elsőként vásárolhassanak, mielőtt azokat más vevőnek eladnák. Ez a jogszabályi lehetőség elsősorban a helyi közösség érdekeinek védelmét szolgálja, például hogy az önkormányzat megőrizhesse a település arculatát vagy fontos közösségi ingatlanokat.

Az elővásárlási jog hagyományosan jellemzően egy-egy ingatlanra, vagy kisebb körre vonatkozott, és a gyakorlatban az önkormányzatok gyakran élnek is vele, például társasházi lakások vagy közterületek esetén. A Polgári Törvénykönyv és egyéb jogszabályok részletesen szabályozzák az elővásárlási jog keletkezését, gyakorlását és határidejét.

Mi az újdonság a 2025-ös Önazonossági törvényben?

Az új, 2025. július 1-jén életbe lépő helyi önazonosság védelméről szóló törvény azonban sokkal tágabb és szélesebb körű jogokat ad az önkormányzatok kezébe, mint a hagyományos elővásárlási jog. Nem csupán egy adott ingatlanra vonatkozó elsőbbségi vásárlási jogról van szó, hanem a betelepülők egész körének szabályozásáról, az ingatlanok megszerzésének, használatának, lakcím létesítésének és egyéb feltételeinek korlátozásáról.

Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok nemcsak az ingatlan eladásakor léphetnek közbe elővásárlási jogukkal, hanem akár azt is meghatározhatják, hogy ki költözhet be a településre, milyen feltételekkel szerezhet ingatlant, vagy milyen hozzájárulást kell fizetnie a betelepülőnek. Így a törvény egy komplex, átfogó eszköztárat ad a helyi közösségek kezébe az önazonosságuk megőrzésére.

Összefoglalva

• Az önkormányzati elővásárlási jog már régóta ismert és alkalmazott jogintézmény, amely az ingatlanok egyedi esetében biztosít elsőbbségi vásárlási lehetőséget az önkormányzatnak.
• A 2025-ös önazonossági törvény ezt a jogot kibővíti, és egy átfogóbb szabályozási rendszert hoz létre, amely nem csak az ingatlan adásvételére, hanem a betelepülés egész folyamatára kiterjed.
• Ez a bővítés lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szélesebb körben védjék meg helyi közösségüket, ugyanakkor új kihívásokat és bizonytalanságokat is okozhat az ingatlanpiacon.

Az elővásárlási jogosultság sorrendje a helyi önazonosság védelméről szóló törvény szerint

Az önkormányzatok a helyi önazonosság védelmére rendeletben elővásárlási jogot biztosíthatnak bizonyos ingatlanok eladásakor, amelynek jogosultjai a következő sorrendben élhetnek ezzel a jogukkal:

Más jogszabály alapján elővásárlásra jogosultak (például állam, egyéb törvények szerinti elővásárlók)

Az önkormányzat, vagy az önkormányzat által kijelölt többségi tulajdonú gazdasági társaság
(azaz az önkormányzat elsőként élhet az elővásárlási joggal)

Az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa, aki legalább 5 éve tulajdonos
Ezen belül a sorrend:
a) Lakóhellyel rendelkező tulajdonosok
b) Tartózkodási hellyel rendelkező tulajdonosok

Az ingatlan fekvése szerinti településen más ingatlannal rendelkező személy, aki legalább 5 éve tulajdonos
Ezen belül a sorrend:
a) Lakóhellyel rendelkező tulajdonosok
b) Tartózkodási hellyel rendelkező tulajdonosok

Ebben a csoportban elsőbbséget élvez az, akinek az ingatlana közelebb van az eladni kívánt ingatlanhoz (a távolság mérésének módját a törvény nem határozza meg).

Fontos tudnivalók az elővásárlási jog gyakorlásáról

Az elővásárlási jog csak az eladó által tett vételi ajánlat feltételeivel azonos feltételek mellett gyakorolható.

Ha több jogosult is él elővásárlási jogával, a tulajdonos köteles őket tájékoztatni, és a jogosultak 8 napon belül visszavonhatják elfogadó nyilatkozatukat.

Az elfogadó nyilatkozatot tevő jogosultak közös tulajdont szereznek az ingatlanon érdekeltségük arányában, vagy ha ez nem állapítható meg, egyenlő arányban.

Ez a sorrend biztosítja, hogy a helyi közösség és az önkormányzat elsőbbséget élvezzen az ingatlanok megszerzésében, így védve a helyi önazonosságot és közösségi érdekeket. 

Mikor alkalmazzák, és mikor nem az Önazonossági törvényt?

A helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy helyi rendeletben szabályozzák, kik és milyen feltételekkel települhetnek be a településre, illetve szerezhetnek ingatlant. Az alábbiakban részletesen összefoglalom, mikor és hogyan alkalmazható a törvény, valamint mely személyek és esetek mentesülnek a korlátozások alól.

1. A helyi Önazonossági törvény alkalmazás helye és módja
• Csak ott alkalmazható, ahol a helyi közgyűlés rendeletben elfogadja a helyi önazonosság védelmét szolgáló szabályokat. Ez nem országos automatikus korlátozás, hanem helyi döntés kérdése, hogy egy település él-e ezzel a lehetőséggel.
• Az önkormányzat évente legfeljebb egyszer módosíthatja a helyi szabályokat, és széles szabadsága van abban, hogy milyen jogvédelmi eszközöket alkalmaz.
• A szabályozás kiterjedhet az ingatlanszerzésre, lakcím létesítésére, használati jogokra, és akár betelepülési hozzájárulás vagy adó megállapítására is.

2. Kikre vonatkozik az Önazonossági törvény?
• A törvény természetes személyekre vonatkozik, akik más településről költöznek be, vagy ingatlant szereznek (betelepülők).
• Nem terjed ki a nem természetes személyekre (cégek, alapítványok), valamint a jogszabály erejénél fogva bekövetkező ingatlanszerzésekre (pl. bírósági végzés, öröklés, végrehajtás).
• A törvény a termőföld megszerzésére nem alkalmazható (kivéve zártkertek).

3. Kiket mentesít az Önazonossági törvény?
Az alábbi személyek nem minősülnek betelepülőnek, így rájuk nem vonatkoznak a korlátozások:
• Akinek a származási helye az adott település (tehát helyi születésű vagy onnan származó).
• Akinek a Ptk. szerinti hozzátartozója az adott településen él vagy élt.
• Aki vagy hozzátartozója a születését követő 10 éven belül legalább 12 hónapot a településen töltött.
• Akik állami vagy önkormányzati foglalkoztatottként települnek be.
• Aki bizonyítja, hogy a betelepülés célja a településen történő munkavégzés.
• Lakáscélú állami támogatással (pl. CSOK) történő ingatlanszerzés esetén mentesül a korlátozások alól.
• Egyházi személyzet, helyi iskolák tanulói, intézményben élők (pl. szociális otthon, börtön), turisták (szálláshely igénybevétele önmagában nem számít betelepülésnek).
Az önkormányzat további személyi köröket is mentesíthet, vagy kedvezőbb feltételeket állapíthat meg saját rendeletében.

4. Milyen jogvédelmi eszközöket alkalmazhat az önkormányzat?
Az önkormányzat a helyi önazonosság védelmére a következő eszközöket alkalmazhatja rendeletében:
• Elővásárlási jog biztosítása a helyi lakosoknak, vagy más meghatározott személyeknek, hogy elsőként juthassanak ingatlanhoz.
• Betelepülési hozzájárulás vagy adó megállapítása, amelyet a betelepülőknek fizetniük kell.
• Lakóhely létesítésének vagy lakcímnyilvántartásba vételének korlátozása vagy feltételekhez kötése.
• Ingatlan adásvételének, használatának, vagy más jogcímeinek korlátozása.
• A település lakosságszámának nem kívánt növekedésének megakadályozása, a társadalmi és kulturális értékek védelme érdekében.

5. Mikor nem alkalmazható az Önazonossági törvény?
• A törvény nem érinti a nem természetes személyek (cégek, alapítványok) ingatlanszerzését.
• Nem vonatkozik a jogszabály erejénél fogva bekövetkező ingatlanszerzésekre, mint például öröklés, bírósági végzés, végrehajtási vagy felszámolási eljárás.
• Nem alkalmazható a termőföld megszerzésére (kivéve a zártkerteket).
• Azok a személyek, akik a fentiek szerint mentesülnek, szintén nem kötelesek betartani a korlátozásokat.

ADOTT ESETBEN SZÍVHATOD A FOGADAT, ha:
• „Normális” vevő vagy, aki a saját pénzén vesz ingatlant
• Ingatlan befektető magányszemély vagy
• Másodlagos lakást vásárolsz
• Külföldről költözöl haza
Szóval: A támogatott és a kivételezett, akár a haver ingatlan vásárlók simán mehetnek, te meg szívhatsz! Klassz, ugye?

Az ingatlanvásárlás új buktatói: ki állja a számlát, ha elbukik az ingatlan vásárlás?

Az egyik legnagyobb aggály, hogy a vevő már meg akarja venni az ingatlant egy olyan településen, ahol már életben van a törvény, és elkészítteti az adásvételi szerződést, amelynek ügyvédi díja több százezer, de akár félmillió forint is lehet, plusz egyéb költségek. De mi történik, ha például egy elővásárlásra jogosult helyi lakos, vagy az Önkormányzat belép és él az elővásárlási jogával? Ebben az esetben a vevő elveszítheti a vásárlás jogát, és a befizetett költségeit senki sem téríti meg neki, vagy ki fogja számára megtéríteni a kárát.

A vevő pénze elment, az ingatlan nem az övé. Ki viseli ezt a kárt?

Jelenleg a törvény semmilyen garanciát nem ad erre, nincs szabályozva, ki felel a meghiúsult költségekért. Ez simán több százezer forintos, de akár félmilliós veszteség lehet – és ez elfogadhatatlan.

Ez óriási bizonytalanságot és kockázatot jelent, hiszen a vevő anyagilag jelentős veszteséget szenvedhet, miközben az ingatlanhoz sem jut hozzá az idő meg elmegy közben.

🏚️ Aki ingatlan ad el, hogy vehessen, most könnyen az utcára kerülhet! Lakáseladás után új lakás? Most még nehezebb lesz!

Egy másik rendkívül, vérfagyasztó helyzet, amikor valaki azért adja el a lakását, hogy egy másikat vegyen. Ha az új ingatlanra már életbe lépett a helyi önazonossági törvény, és egy elővásárlásra jogosult helyi lakos él az elővásárlási jogával, akkor a vevő tulajdonképpen az utcára kerülhet, mert nem lesz hol laknia. Ez a helyzet különösen súlyos azoknak, akik csak az eladás után tudnak új ingatlant vásárolni.

Magyarul, még egyszer, csak hogy teljesen érthető legyen a helyzet: Minden klappol, megvan az ingatlan adásvételi szerződés, mehetsz a másik ingatlanhoz. Igen ám, de belép valaki elővásárlási joggal, és elveszik előled az új otthonodat.
Te pedig ott állsz – pénz a zsebedben, de lakás sehol.

Hová mész, a híd alá? Mész drága albérletbe? A volt lakásod már nincs, az újat elvették tőled, és te ott állsz a semmivel!

Banki hitelezés és az önazonossági törvény: kevesebb lakáshitel, szigorúbb feltételek?

Az új helyi önazonosság védelméről szóló törvény nemcsak az ingatlanpiacot, hanem a hitelfelvételt is jelentősen befolyásolhatja.
A bankok ugyanis várhatóan negatívan értékelik a törvény által okozott bizonytalanságot azoknál a településeknél, ahol a közgyűlés megszavazza a szabályozást. Ez azt jelenti, hogy a hitelintézetek szigorúbb feltételeket szabhatnak, vagy akár kevesebb hitelt nyújthatnak azoknak, akik ilyen településen szeretnének ingatlant vásárolni hitelből.

A bankok hitelezési döntéseik során több tényezőt vizsgálnak, köztük az ingatlan piaci értékét, forgalomképességét és a jogi környezet stabilitását. Ha egy településen az ingatlanvásárlás jogi szabályozása bizonytalan, vagy szigorú korlátozásokkal terhelt, az növeli a bank kockázatát.

Emiatt a bankok:

Magasabb önerőt követelhetnek meg, hogy csökkentsék a kockázatot.

Szűkíthetik a hitelösszeget, amit az adott ingatlanra adnak.

Szigorúbb jövedelmi és egyéb feltételeket szabhatnak, például a jövedelem igazolásánál vagy a hitelbírálati folyamatban.

Növelhetik a kamatot vagy egyéb költségeket, hogy fedezzék a megnövekedett kockázatot.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki hitelből szeretne vásárolni egy olyan településen, ahol már életbe lépett a helyi önazonosság védelmét szolgáló törvény, annak nehezebb és drágább lehet a hitelfelvétel, mint más, kevésbé szabályozott településeken.

Ez a helyzet tovább növeli a bizonytalanságot a vevők körében, és még inkább megnehezítheti az ingatlanpiac működését az érintett településeken. 

Ismét egy érdekes kérdésem.. Mi lesz azokkal a településekkel, ahol már szinte csak külföldiek laknak?

Nem ritka ma Magyarországon, hogy egyes vidéki vagy határ menti településeken a lakosság jelentős része külföldi állampolgár – sőt, vannak olyan falvak, ahol magyar szót alig hallani, és németül vagy más nyelveken kell tájékozódni. Egyik ilyen helyen jártam nem régen Zala megyében, ahol egy magyarral sem találkoztam, és németül kérdeztem meg, hogyan lehet kijutni a faluból, mert egyszerűen nem találtam kifelé az utat.
Mi lesz ezekben a falvakban, adott esetben csak külföldit engednek be maguk közé, hiszen sokan eddig is hozták az ismerőseiket, barátaikat, rokonaikat?

Ez a jelenség egyre gyakoribb: több vidéki településen a lakosság 20-30%-a, sőt egyes helyeken akár 70-80%-a is külföldi lehet, főként nyugdíjas német, holland vagy szlovák állampolgárok. Ezek a települések egyre inkább nemzetközivé válnak, ami gazdasági és kulturális szempontból is jelentős változásokat hoz.

Az önazonossági törvény árnyoldala: a helyi kiskirályok és a korrupció veszélye az ingatlanpiacon 

Az önazonossági törvény egyik legnagyobb veszélye, hogy óriási hatalmat ad az önkormányzatok kezébe, miközben szinte semmilyen ellenőrzési garancia nincs a visszaélések ellen. Egyes helyi vezetők – nevezzük őket nevükön: kiskirályok – eldönthetik, hogy ki vehet ingatlant és ki nem. Ez pedig nemcsak visszatartja a tisztességes vevőket, hanem meg is nyithatja az utat a korrupció előtt.

Nézzük csak, mi történhet:
➡️ A haver vagy rokon jelez, hogy szeretne egy jó kis házat a faluban.
➡️ Az önkormányzat nem engedélyezi a kívülálló vevőnek a vásárlást – jön az elővásárlásra jogosult, vagy más „helyi lakos”.
➡️ A kiválasztott ember nyomott áron megszerzi az ingatlant, vagy az önkormányzattól bérbeveszi, évekig használja, aztán akár töredék áron meg is vásárolhatja a bérlő, ahogy azt a ’90-es években már láttuk – amikor a helyi önkormányzati ingatlanokat gyakorlatilag elherdálták.

Ez a rendszer egy nyitott ajtó a visszaélések előtt, hiszen nem átlátható, ki és milyen szempontok alapján dönt arról, ki vehet házat vagy lakást. Miközben a törvény célja papíron nemes, a gyakorlatban pont azokkal szúrhat ki, akik becsületesen akarnak venni egy otthont maguknak vagy a családjuknak.

Ez így ebben a formában nagyon veszélyes. Nemcsak a lakáspiaci logikát borítja fel, hanem egy olyan korszakot idézhet vissza, amiből azt hittük, már végleg kilábaltunk. 

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény és egyes népcsoportok betelepülésének a kérdése – Esetleges diszkriminációk, társadalmi viták és aggályok

A 2025. július 1-jén életbe lépő helyi önazonosság védelméről szóló törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy helyi rendeletekkel korlátozzák, vagy feltételekhez kössék a betelepülést és az ingatlanszerzést. Ez a szabályozás ugyanakkor komoly társadalmi vitákat is kiválthat, mert egyes kisebb településeken – ahol a lakosság összetétele érzékeny kérdés – a törvény akár arra is alkalmas lehet, hogy egyes népcsoportok betelepülését korlátozzák, vagy megakadályozzák.

Miért vet fel ez problémát?

A törvény szövege ugyan egyértelműen tiltja a diszkriminációt és a joggal való visszaélést, azaz elvileg nem enged meg hátrányos megkülönböztetést sem etnikai, sem más alapon.

Ugyanakkor a gyakorlatban az önkormányzatok döntései és a helyi társadalmi-politikai viszonyok befolyásolhatják, hogy kiket tekintenek „nem kívánatos” betelepülőknek.

Milyen eszközökkel élhetnek az önkormányzatok az Önazonossági védelméről szóló törvénnyel kapcsolatban?

Megtilthatják, vagy feltételekhez köthetik a lakcím létesítését.

Elővásárlási jogot biztosíthatnak a helyi lakosoknak, így a helyiek előnyt élvezhetnek az ingatlanvásárlásban.

Betelepülési hozzájárulást, vagy adót írhatnak elő, amely anyagi akadályt jelenthet a betelepülők számára.

Személyes meghallgatást rendelhetnek el a betelepülési kérelmeknél, ami a gyakorlatban szűrőként működhet. 

Az Önazonossági védelméről szóló törvény ingatlanpiaci várható hatásai

Az Önazonossági védelméről szóló törvény ingatlanpiaci várható hatásai között szerepelhet az ingatlanárak mérséklődése, vagy lassuló növekedése azokon a településeken, ahol a törvény alapján korlátozásokat vezetnek be, míg más településeken, ahol nem vezetik be a törvényt az ingatlanárak tovább emelkedhetnek. 

Hogyan érinti ez a helyi Önazonosság védelméről szóló törvény?

A törvény célja pont az, hogy az ilyen településeken a helyi közösségek meg tudják védeni önazonosságukat és megőrizhessék a település magyar jellegét. Az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy rendeletekkel szabályozzák, kik költözhetnek be, és milyen feltételekkel szerezhetnek ingatlant. Ez különösen fontos lehet ott, ahol a külföldi lakosság aránya már nagyon magas, és a helyi magyar közösség háttérbe szorul.

Az önkormányzatok így megakadályozhatják, hogy a település teljesen elveszítse magyar jellegét, és megvédhetik a helyi kultúrát, nyelvet, hagyományokat. Ugyanakkor ez a szabályozás nem zárja ki teljesen a külföldieket, hanem inkább egyensúlyt igyekszik teremteni a helyi közösség és az újonnan érkezők között.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Azokon a településeken, ahol a közgyűlés megszavazza a helyi önazonosság védelmét, szigorúbb feltételekhez köthetik a betelepülést.

A külföldi állampolgárok számára is lehetnek korlátozások, például elővásárlási jog gyakorlása a helyi lakosok javára, betelepülési hozzájárulás, vagy lakcímnyilvántartásba vétel korlátozása és felmerülhet a külföldiek megadóztatása is.

Ez segíthet megőrizni a település magyar jellegét, miközben biztosítja a helyi közösség fennmaradását és fejlődését.

📌 Mire figyelj ingatlan vásárlóként?

1. Lakásvétel előtt nézz utána, van-e már helyi rendelet, és milyen feltételek vannak – lakcím, jövedelem, helyi kötődés és így tovább…Lehet, hogy amit ma megvehetsz, az holnap már tiltólistán lesz.

2. Számolj plusz adóval, elővásárlási jog gyakorlásával járó bizonytalansággal.

3. CSOK-osként, vagy ha beilleszkedők, vagy révük vagytok a közösségbe (munkavállalás, származás), akkor kivételek járnak – viszont attól még papírmunka lesz.

📌 Mire számíts ingatlan eladóként?

• Több macera: elővásárlási joggazdák, határidők, meg nem tudhatod, ki kerül közéjük elsőként.

• Kalkulálj a csúszással, és figyelj, ki vásárolhat tőled ténylegesen.

• Ingatlan áresés: ha korlátozott a vevőkör, az áralku könnyen a negatívba fordulhat számodra.

💪 Pozitívumok – Miért lehet jó az Önazonossági törvény?

• Helyi közösség védelme: A törvény lehetőséget ad arra, hogy a települések megőrizzék saját arculatukat, karakterüket, életformájukat, és ne váljanak „átjáróházzá” a tömeges betelepülés miatt.

• Például Balatoni, üdülőövezeti falvaknak, városok agglomerációs településeinek levegőt adhat a túlzsúfoltság ellen.

• Észszerű adókból infrastruktúra-fejlesztés is finanszírozható – ha okosan csinálják.

• Fiatalok védelme: Sok helyen a túlzott ingatlanvásárlás, az ingatlanok drágulása miatt a fiatalok kiszorultak a piacról, ez a szabályozás segíthet nekik visszanyerni a lehetőséget az ingatlanvásárlásra.

• Önkormányzati autonómia: A helyi döntéshozók kezébe kerül a hatalom, hogy a saját településük érdekeit képviseljék, és ne külső, esetleg nem kívánatos befektetők vagy új lakók határozzák meg a jövőt.

⚠️ Negatívumok – Miért lehet rossz az Önazonossági törvény?

• Ingatlanpiaci káosz: Az önkormányzati korlátozások miatt komoly zavarok jöhetnek az ingatlanpiacon, ami az eladók és vevők számára is nehézségeket okozhat, például az ingatlanok értékcsökkenését, vagy a tranzakciók elhúzódását. Ingatlanértékek eshetnek, különösen a népszerű településeken: a potenciális vevők száma csökkenhet, ez pedig érvényesül az ingatlan áraknál.

• Bonyolult, kiszámíthatatlan szabályozás: Az egyes települések eltérő szabályokat hozhatnak, így a vevők és eladók számára nehéz lesz átlátni, hogy hol és milyen feltételekkel lehet ingatlant szerezni, vagy eladni.

• Jogi kuszaság garmadával: elővásárlási jog és lakcím-engedély kérvények, papírmunka, viták, elhúzódó ügymenet.

• Jogbizonytalanság: Bár a törvény tiltja a hátrányos megkülönböztetést, a gyakorlatban a „betelepülők” megítélése szubjektív lehet, ami jogi vitákhoz vezethet.

• Az ingatlanérték csökkenése: A korlátozások miatt egyes településeken az ingatlanok értéke akár jelentősen csökkenhet, ami az eladókat és az ingatlanpiacot is súlyosan érintheti. Eladóknak is rossz hír: kisebb vevőkör → nehezebb eladni → nagyobb kockázat.

Mi nehezíti meg az ingatlan adásvételt, ahol az Önazonossági törvény életbe lép?

• Elővásárlási jog miatti késedelmek: Az önkormányzat és egyéb jogosúltak elővásárlási joga miatt az ingatlan adásvétel akár hetekkel, hónapokkal is elhúzódhat, ami frusztráló lehet mindkét fél számára.

• Betelepülési hozzájárulás és adminisztráció: Az önkormányzatok akár előírhatnak személyes meghallgatást, vagy hozzájárulást a betelepüléshez, ami plusz adminisztrációt és bizonytalanságot jelent.

• Korlátozott ingatlan vásárlói kör: Ha egy település szigorúan szabályozza, hogy ki költözhet be, az eladók számára beszűkül a potenciális vevők köre, ami az lakás, családi ház, ingatlan árak csökkenéséhez is vezethet.

• Lakóhely létesítésének tiltása: Egyes önkormányzatok akár a lakcímnyilvántartásba vételt is megtilthatják, így a vevők nem tudnak hivatalosan a településen élni, ami komoly hátrány lehet számukra.

A véleményem – Ez az Önazonossági törvény egy kettős élű kard!

A törvény szándéka érthető, de a kivitelezés egy jogi aknamező. Nincs garancia, nincs védelem.
Ez a törvény egyértelműen a helyi közösségek megmentését célozza, és ez egy olyan cél, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A településeknek joguk van megvédeni azt, amiért évszázadok óta élnek, dolgoznak és alkotnak.

Ugyanakkor az ingatlanpiacot és a lakhatást érintő ilyen radikális korlátozások komoly károkat okozhatnak, és sokszor a legártatlanabb vevőket és eladókat sodorhatják nehéz helyzetbe. 

A vevők és eladók számára ez a helyzet bizonytalanságot, bonyolult adminisztrációt és akár anyagi veszteséget is jelenthet.
Az ingatlanpiac élénkülését és a szabad mozgást korlátozni – még ha jó szándékkal is – mindig kockázatos. A törvénynek ezért nagyon átláthatónak, arányosnak és jogbiztonságot garantálónak kell lennie, különben csak további feszültségeket szül.

Összességében tehát: a helyi önazonosság védelme fontos, de az ingatlanpiaci zavarok és a lakhatási nehézségek miatt ezt a törvényt nagyon körültekintően kell alkalmazni. Ha nem, akkor könnyen az lesz belőle, hogy a helyi közösség védelme helyett az ingatlanpiacot és a lakosságot büntetjük meg.

Ez a rendszer egyszerre ad védelmet és okozhat bizonytalanságot az ingatlanpiacon, ezért érdemes alaposan tájékozódni a helyi szabályokról, mielőtt ingatlanvásárlásba, vagy -eladásba kezdesz.

Konklúzió: Megint a „kis emberek” szívhatják az Önazonossági törvényt!

Navracsics szerint nem a helyi önazonosság védelméről szóló törvény miatt kell aggódni, de én azt mondom: DE IGEN, KELL AGGÓDNI!
Ez a törvény újabb akadályt gördít az ingatlanpiac elé, ami úgyis túl bonyolult és túl drága. A végén megint a hétköznapi emberek ihatják meg a levét!

Zárás – Mit tehetsz most, ha ingatlant adnál el, vagy ingatlant vásárolnál?

Informálódj, kérdezd meg az önkormányzatot, beszélj ingatlanközvetítővel, és legfőképp: ne bízz abban, hogy ugyanaz lesz holnap, mint ma. Ez a törvény hozhat jót is – de most inkább egyelőre bizonytalanságot hoz az ingatlanpiacon, ahol megszavazzák.

Végkövetkeztetés – Búcsú az ingatlanvásárlás szabadságától? 2025 Július 1-től életbe lép az önazonossági törvény! 

A kistelepülések védelme érdekében bevezetett szabályozások fontosak lehetnek, de fontos, hogy ezek az intézkedések ne okozzanak gazdasági vagy társadalmi feszültségeket. Más országok tapasztalataiból tanulva érdemes lenne olyan megoldásokat keresni, amelyek egyensúlyozzák a helyi érdekeket a gazdasági és környezeti fenntarthatósággal.

Miért keresd a becsületes ingatlanost, ha ingatlant adnál el, vagy vásárolnál?

Ha ingatlant szeretnél eladni, és biztos vagy abban, hogy a legjobb eredményt akarod elérni, akkor bízz meg engem, a becsületes ingatlanközvetítőt!
1996 óta vagyok az ingatlanpiacon, és rengeteg tapasztalattal rendelkezem. Az ingatlanközvetítői és hitelközvetítői végzettségem garantálja, hogy szakszerűen fogom képviselni az érdekeidet.
Az ingatlanpiac folyamatosan változik, de egy tapasztalt ingatlanközvetítővel az oldaladon, könnyebben navigálhatsz a változások között. Bízz bennem, és együtt érjük el a céljaidat!

Források: 

https://mti.hu/nemzeti-kozlemenytar/2025/05/15/elovasarlasi-joggal-helyi-onazonossag-vedelmeert 

Magyarkozlony.hu, Kormany.hu, parlament.hu

Kapcsolódó blog cikkem: 

Korlátoznák az ingatlanvásárlást egyes kistelepüléseken: Védelem vagy veszély? 

Városba, vagy vidékre költözz? Hol vegyél ingatlant? 

Érdemes házat venned a semmi közepén?

Egy profi, tapasztalt ingatlanszakértő sokat tud segíteni a lakáskeresésben és tudja támogatni az ingatlan eladásodat is.

Keress bátran és kövesd a blog oldalamat a következő írásaimért, hasznos tudnivalókért!
Kérdéseddel, keress meg ITT A CIKK ALATT az űrlapon, vagy emailban, telefonon, közösségi médiában.

Szerző: Sipos András Ingatlanközvetítő – Becsületes Ingatlanos

A Zala megyei, Zalaegerszegi Ingatlanközvetítő. 1996-óta adok el ingatlanokat.
Eladó lakások, családi házak, telkek, nyaralók, ingatlanok Zala megyében, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Hévízen, Keszthelyen, Nyugat-Balatonon

Elérhetőségeim

Sipos András Ingatlanközvetítő – Becsületes Ingatlanos

8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi út 9/B. Fszt. 2.

Ügyfélfogadás: Előzetesen telefonon egyeztetett időpontban.

+36 30 314 0123

info@becsuletesingatlanos.hu

Eladnád az ingatlanod?
Kérj visszahívást és megbeszéljük, hogyan tudom támogatni az ingatlanod eladását

[contact-form-7]

A Búcsú az ingatlanvásárlás szabadságától? 2025 Július 1-től életbe lép az Önazonossági törvény!   bejegyzés először Sipos András Ingatlanközvetítő, értékbecslés Zalaegerszeg, Zala megye – Becsületes ingatlanos-én jelent meg.