Felfüggesztik az Otthon Start kiemelt beruházásait – jön a Wekerle lakásépítési program
Mit jelent mindez, ha most terveznél ingatlant eladni vagy venni?
Friss kormányzati döntés a lakáspiacon: 2026. december 31-ig áll az Otthon Start Program kiemelt lakásprojektjeinek engedélyezése
Fontos előre már tisztázni egy gyakori félreértést: nem magát az Otthon Start 3 százalékos kedvezményes hitelét függesztették fel, hanem az ahhoz kapcsolódó, kiemelt eljárási státuszú nagyberuházásokat vizsgálják át. Ez a különbség kulcsfontosságú, ha az ingatlanpiac további alakulását próbáljuk megbecsülni.
Komoly bejelentés hangzott el a kormányzati sajtótájékoztatón. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter közölte: az Otthon Start Program keretében kiemelt státuszt kapott lakásfejlesztések engedélyezését az év végéig felfüggesztik, kivétel nélkül, és minden érintett projektet tételesen átvilágítanak.
Ha most gondolkodsz ingatlan eladásán vagy vásárlásán, érdemes pontosan érteni, mi történt, kiket érint, és mit jelenthet ez a lakáspiacra nézve. Harminc éve vagyok az ingatlanpiacon ingatlanforgalmazóként, ingatlanközvetítőként, hivatalos értékbecslőként és hitelközvetítőként is, úgyhogy megpróbálom emberi nyelven, kapkodás nélkül elmagyarázni neked a lényeget.
Korábban több blog cikket is írtam a kiemelt új lakás építésű beruházásokról, amiket itt olvashatsz.
Mit jelentett be a kormány az Otthon Start kiemelt lakásépítési beruházásairól?
A döntés lényege egyszerű: az Otthon Start Programhoz kapcsolódóan korábban kiemelt státuszt kapott lakásfejlesztések építési engedélyezését 2026. december 31-ig felfüggesztik. Ez idő alatt egyenként megvizsgálják, hogy az adott beruházás megfelel-e a közérdeknek, összeegyeztethető-e a település infrastruktúrájával és hosszú távú fejlesztési elképzeléseivel. A miniszter szavai szerint a vállalkozóknak addig ne is számítsanak új engedélyre – egyetlen kivételt sem tesznek.
Fontos különbséget kell tenni két dolog között. Azoknál a fejlesztéseknél, amelyek már rendelkeznek jogerős építési engedéllyel, vagy már folyik az építkezés, a szerzett jog nem vész el – ott a felfüggesztésnek nincs közvetlen hatása, hiszen az engedélyt visszavonni és utólag kártérítés nélkül érvényteleníteni nem lehetne. Azoknál viszont, amelyek még nem jutottak el az engedélyezésig, vagy csak most indították volna az eljárást, addig nem történik előrelépés, amíg az átvilágítás le nem zárul.
A miniszter a döntés indoklásaként egy konkrét, sokat kritizált fejlesztést is megemlített: a Bayer Construct cégcsoport által a budapesti Pólus Center mellé tervezett, jelentős méretű lakóparkot, amelynél szerinte a kiemelt státusz gyakorlatilag minden helyi szabályozást felülírt.
Miért függesztette fel a kormány a kiemelt lakásépítéseket?
A kiemelő rendeletek eredetileg arra szolgáltak, hogy egy-egy, közérdekűnek minősített beruházás gyorsabban, a helyi építési szabályok bizonyos könnyítésével valósulhasson meg. A probléma az volt, hogy a korábbi kormányzat idején ez a lehetőség sok esetben olyan fejlesztéseknél is megjelent, amelyeknél a helyi közlekedési és infrastrukturális feltételek nem voltak adottak, az önkormányzatok véleménye pedig háttérbe szorult.
Vitézy Dávid szerint ráadásul több érintett projektet olyan, a korábbi kormányhoz köthető vállalkozói kör tervezett, amely jelentős állami hitelekhez és garanciákhoz jutott, érdemi üzleti kockázat nélkül. Erre a legszemléletesebb példa az újpalotai nagy lakópark ügye volt, ahol a legnagyobb hitelező maga az állam volt, és a kereskedelmi hitelekhez is állami garancia társult.
A saját tapasztalatom az, hogy egy ilyen mértékű, több tucat projektet érintő felülvizsgálat önmagában is bizonytalanságot visz a lakáspiacra – és a bizonytalanság az, ami miatt egy eladónak vagy vevőnek most különösen nem érdemes találgatásra alapoznia a döntését.
Mely ingatlanfejlesztéseket vonták vissza véglegesen, és melyeket függesztették csak fel?
A bejelentésben a miniszter külön kiemelt néhány olyan fejlesztést, amelynél nem felfüggesztésről, hanem a kiemelt státusz végleges visszavonásáról döntött a kormány. A felsorolt projektek között – a hivatalos tájékoztatás szerint – szerepel:
• a Törökbálinti téglagyár területén tervezett rozsdaövezeti fejlesztés,
• a Budapesti XIII. kerületi egykori Láng Gépgyár területének fejlesztése,
• a Balatonvilágosi Club Aliga üdülőterület fejlesztése,
• a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont, az egykori Habsburg József főherceg-rezidencia telkén,
• a Velencei-tó partján tervezett sukorói Fiatalokért Központ,
• valamint a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont.
Nekünk, Balaton-környékieknek a Club Aliga és a Tihanyi Kastélyszálló ügye különösen beszédes: mindkettő térségi léptékű, sokat vitatott fejlesztés volt, most pedig – legalábbis egyelőre – elveszítette a kiemelt eljárási könnyítéseket.
Minden más, Otthon Start-hoz kötött, kiemelt státuszú projekt egyelőre csak felfüggesztésre került, nem visszavonásra – ezeknél az átvilágítás eredménye dönt majd arról, folytatódhatnak-e a korábbi feltételekkel, módosított formában, vagy egyáltalán nem.
Mi az a Wekerle Lakásépítési Program, és hogyan kapcsolódik ehhez?
A felfüggesztéssel egy időben a kormány egy új, hosszabb távú lakáspolitikai irányt is bejelentett: ez a Wekerle Lakásépítési Program, amelyet a névadó Wekerle Sándor egykori miniszterelnökről és a kispesti Wekerle telepről neveztek el – utóbbi a 20. század eleji állami bérlakásépítés nemzetközileg is elismert példája volt.
A program lényege, hogy az állam ezúttal nem a saját tulajdonú lakásvásárlást ösztönözné elsősorban, hanem megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek építését, egy hosszú távon fenntartható, professzionális intézményi bérlakáspiac kialakításával. A finanszírozás alapját 550 millió eurónyi uniós helyreállítási forrás (RRF) adja, ehhez banki és piaci társfinanszírozás társulhat, így a program teljes értéke a tervek szerint elérheti a 2, akár 3 milliárd eurót is.
A miniszter azzal indokolta a lépést, hogy Magyarországon lakosságarányosan lényegesen kevesebb lakás épül, mint a régió más országaiban – Ausztriában és Lengyelországban körülbelül négyszer, Csehországban és Romániában több mint kétszer annyi. Eközben a lakásárak az elmúlt tizenöt évben jóval gyorsabban nőttek, mint a bérek: míg 2015-ben egy átlagos hazai lakás ára nagyjából 5,9 évnyi nettó átlagkeresetnek felelt meg, 2025-re ez az arány 7,1 évre emelkedett. A reál-lakásárak ez idő alatt körülbelül 120 százalékkal, a reálbérek viszont csak 60 százalékkal nőttek, a bérleti díjak reálértéken pedig mintegy 30 százalékkal drágultak.
A program gyakorlati elindítása a tervek szerint jövő év elején kezdődik, egyelőre a részletes szabályozási és támogatási keretek kidolgozása zajlik. Az Otthon Start 3 százalékos kedvezményes hitele a jelenlegi információk szerint egyelőre megmarad, de a teljes lakástámogatási rendszer felülvizsgálat alatt áll.
Mit jelent a lakásépítési program leállítása Budapest ingatlanpiacának?
A bejelentést Budapest vezetése is üdvözölte: Karácsony Gergely főpolgármester szerint a fővárosnak alapvető érdeke, hogy új lakások épüljenek, de olyanok, amelyek illeszkednek a városfejlesztési célokhoz, és a lehető legtöbb ember számára megfizethetőek maradnak. A főpolgármester azt is kiemelte, hogy több, a fővárosban tervezett, korábban kiemelt státuszú beruházás ellen a kerületek évek óta tiltakoztak – ezeknél a döntés a helyi önkormányzati álláspontot erősíti meg.
Kifejezetten fővárosi vonatkozású az újraindítani tervezett Diákváros-projekt ügye is. A területet és a korábbi terveket 2026 augusztusának végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz csoportosítják át, azzal a céllal, hogy ott vegyes funkciójú, lakó- és kollégiumi célú fejlesztés induljon egyetemistáknak, pályakezdő fiataloknak és hiányszakmákban dolgozóknak.
Ez különösen fontos lehet a fővárosi bérlakáspiac szempontjából, hiszen – ahogy korábban írtuk – jelenleg országosan is csak minden hatodik-hetedik egyetemi hallgatóra jut kollégiumi férőhely.
Budapest emellett saját forrásokból már korábban is tett lépéseket a lakhatási helyzet javítására: önkormányzati tulajdonú lakásokat újított fel, nem lakáscélú épületekben alakított ki lakásokat, és létrehozott egy lakásügynökségi modellt is, amelyet azóta más települések is példaként említenek. Ezek a helyi kezdeményezések most a Wekerle Lakásépítési Program országos keretei közé illeszkedhetnek.
Ha budapesti ingatlanod van, és most gondolkodsz az eladáson, ugyanaz vonatkozik rád, mint a Balaton-parti vagy zalai tulajdonosokra: egy ilyen, több szálon futó szabályozási átalakulás idején különösen fontos, hogy ne találgatásra, hanem friss, szakértői értékbecslésre alapozd a döntésed.
Hogyan hathat mindez a használt lakások és házak piacára, ha most terveznél eladni?
Korábbi cikkeimben többször írtam arról, hogy az Otthon Start Program bevezetése óta a kiemelt új lakásépítési projektek jelentős kínálatnövekedést hoztak egyes városrészekben, ami sok helyen lefelé nyomta a hasonló paraméterű használt lakások elérhető árát. A mostani felfüggesztés ennek ellenkező irányú hatását indíthatja el: ha egy térségben leáll vagy csak lassabban halad egy nagy volumenű, kedvezményes feltételekkel épülő új lakópark, az a közeljövőben szűkítheti a friss kínálatot, ami – helyi szinten – inkább a használt ingatlanok felé terelheti a keresletet.
A Balaton-part és Zala megye szempontjából a legkonkrétabb hatás a Club Aliga és a Tihanyi Kastélyszálló ügyéhez köthető: mindkét projekt jelentős, térségi léptékű fejlesztés volt, amelynek jövője most bizonytalanná vált. Ez helyi szinten befolyásolhatja a befektetői hangulatot és a nagyobb üdülőövezeti fejlesztésekbe vetett bizalmat is.
Ennél is fontosabb azonban valami más: ilyen jogszabályi átalakulás idején a piaci ár megítélése különösen bizonytalanná válik. Az irányadó hirdetési árak könnyen elszakadnak a tényleges, realizálható tranzakciós áraktól – ezt a jelenséget a korábbi cikkeimben „lejárt lemez” hirdetésként szoktam emlegetni, amikor egy ingatlan hónapok óta ugyanazon az áron van fent, mert a tulajdonos nem érzékeli, hogy a piac alatta közben elmozdult.
Kevesebb új lakás épül – mit jelenthet ez az ingatlanpiaci áraknak és a bérleti díjaknak?
A valódi kérdés tisztán piaci: mi történik a lakáskínálattal, amíg a nagy volumenű lakásépítési projektek hónapokra csúsznak? Ha eközben a kedvezményes hitelkonstrukció továbbra is fenntartja a vásárlói keresletet, akkor ugyanannyi vásárlóra kevesebb új építésű lakás juthat majd – ennek pedig könnyen lehet felfelé húzó hatása az árakra, mind az új, mind a használt lakások piacán.
Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb hangsúlyt kap a bérlakásépítés is. Ennek szintén megvannak a maga előnyei: több megfizethető bérlakás mérsékelheti az albérletpiaci árnyomást, és önálló lakhatáshoz juttathatja azokat is, akik nem terveznek vagy nem tudnak hosszú távú lakáshitelt felvenni.
Van azonban egy lényeges különbség a két út között, amit érdemes végiggondolni, mielőtt döntesz. Aki 20-25 éven át törleszti a saját lakáshitelét, annak a futamidő végén jó eséllyel saját ingatlanvagyona lesz. Arról már írtam korábban több cikket is, hogy miért jó a saját lakás.
Aki ugyanennyi ideig bérleti díjat fizet, az lakhatáshoz jut, de ingatlanvagyont nem halmoz fel. Az is igaz, hogy ha viszont állami bérlakásban lakik valaki, akkor az bizonyos fokban, illetve erősen védett a jog alapján, nem úgy mint maszek alapon.
Ezért ingatlanpiaci szempontból a legfontosabb kérdés talán nem is az, hogy valaki saját lakást vásárol-e vagy bérlakásban él – hanem az, hogy az elkövetkező években összességében több új lakás épül-e Magyarországon, vagy kevesebb. Ha nő a lakáskínálat, az idővel fékezheti mind az eladási árak, mind a bérleti díjak emelkedését. Ha viszont a keresletet továbbra is ösztönzik, miközben az új lakásépítések üteme lassul, könnyen pont az ellenkezője történhet.
Én magam is kíváncsian várom, hogy az év végi átvilágítás után mely lakásépítési beruházások folytatódhatnak, melyeket terveznek át, és végül ténylegesen mennyi új lakás kerül majd piacra. Ha most azon gondolkodsz, hogy vásárolj vagy inkább bérelj, esetleg eladnál egy meglévő ingatlant, szívesen átbeszélem veled, milyen forgatókönyvek a legvalószínűbbek a te helyzetedben.
Kevesebb új lakás épül – mit jelenthet ez az ingatlanpiaci áraknak és a bérleti díjaknak?
Fontos tisztázni egy gyakori félreértést: nem magát az Otthon Start 3 százalékos kedvezményes hitelét függesztették fel, hanem az ahhoz kapcsolódó, kiemelt eljárási státuszú nagyberuházásokat vizsgálják át. Ez a különbség kulcsfontosságú, ha az ingatlanpiac további alakulását próbáljuk megbecsülni.
A valódi kérdés tisztán piaci: mi történik a lakáskínálattal, amíg a nagy volumenű lakásépítési projektek hónapokra csúsznak?
Ha eközben a kedvezményes hitelkonstrukció továbbra is fenntartja a vásárlói keresletet, akkor ugyanannyi vásárlóra kevesebb új építésű lakás juthat majd – ennek pedig könnyen lehet felfelé húzó hatása az árakra, mind az új, mind a használt lakások piacán.
Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb hangsúlyt kap a bérlakásépítés is. Ennek szintén megvannak a maga előnyei: több megfizethető bérlakás mérsékelheti az albérletpiaci árnyomást, és önálló lakhatáshoz juttathatja azokat is, akik nem terveznek vagy nem tudnak hosszú távú lakáshitelt felvenni.
Van azonban egy lényeges különbség a két út között, amit érdemes végiggondolni, mielőtt döntesz. Aki 20-25 éven át törleszti a saját lakáshitelét, annak a futamidő végén jó eséllyel saját ingatlanvagyona lesz. Aki ugyanennyi ideig bérleti díjat fizet, az lakhatáshoz jut, de ingatlanvagyont nem halmoz fel.
Ezért ingatlanpiaci szempontból a legfontosabb kérdés talán nem is az, hogy valaki saját lakást vásárol-e vagy bérlakásban él – hanem az, hogy az elkövetkező években összességében több új lakás épül-e Magyarországon, vagy kevesebb. Ha nő a lakáskínálat, az idővel fékezheti mind az eladási árak, mind a bérleti díjak emelkedését. Ha viszont a keresletet továbbra is ösztönzik, miközben az új lakásépítések üteme lassul, könnyen pont az ellenkezője történhet.
Én magam is kíváncsian várom, hogy az év végi átvilágítás után mely lakásépítési beruházások folytatódhatnak, melyeket terveznek át, és végül ténylegesen mennyi új lakás kerül majd piacra. Ha most azon gondolkodsz, hogy vásárolj vagy inkább bérelj, esetleg eladnál egy meglévő ingatlant, szívesen átbeszélem veled, milyen forgatókönyvek a legvalószínűbbek a te helyzetedben.
Elérhető-e még egyáltalán használt lakás az Otthon Start árhatárán belül – és milyen minőségben épülnek majd az új lakások?
Van egy szempont, amiről kevés szó esik, pedig eladóként és vevőként is nagyon konkrétan érint: az Otthon Start 3%-os kedvezményes hitele csak akkor vehető igénybe, ha a lakás négyzetméterára nem haladja meg a bruttó 1,5 millió forintot. Sok keresettebb helyszínen pl. Budapesten – és egyre több
Balaton-közeli településen is – a használt lakások és házak négyzetméterára már most ezt a határt súrolja, sőt egyes esetekben meg is haladja jócskán. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyre szűkül azoknak az ingatlanoknak a köre, amelyekre egyáltalán felvehető a kedvezményes hitel – miközben a vásárlói kereslet nem csökken, csak egyre kevesebb ingatlanra koncentrálódik.
A másik, legalább ennyire fontos kérdés a minőség. Miközben a kiemelt eljárású nagyberuházásokat átvilágítják, egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy azok a lakások, amelyek végül mégis megépülnek, milyen kivitelezési színvonalon készülnek majd el.
A kiemelt státusz korábban gyakran együtt járt a helyi építési előírások jelentős egyszerűsítésével – ez rövid távon gyorsíthatta az építkezéseket, hosszabb távon viszont felveti a kérdést, hogy a végeredmény minősége, energiahatékonysága és értékállósága mennyire lesz összemérhető egy hagyományos engedélyezési eljárásban megépült ingatlanéval. Ez pedig közvetlenül befolyásolja azt is, hogy egy ilyen új lakás pár év múlva mennyit ér majd a viszonteladási piacon.
Ha ingatlant vásárolnál – akár Otthon Start hitellel, akár anélkül –, mindkét szempontot érdemes alaposan végiggondolni: nemcsak azt, hogy belefér-e az árhatárba, hanem azt is, milyen tényleges műszaki és minőségi garanciák állnak az ingatlan mögött.
Miért kockázatos ingatlant eladni vagy venni szakértő nélkül egy ilyen piaci helyzetben?
Pontosan az ehhez hasonló, hirtelen jött szabályozási változások mutatják meg igazán, miért nem mindegy, kire bízod az ingatlanod eladását – vagy kitől veszel ingatlant. Ha eladóként nem ismered pontosan, mi történik éppen a piacodon, könnyen két hibát is elkövethetsz egyszerre: túl magasra árazod az ingatlant, és hónapokig áll a hirdetés eredménytelenül, vagy pánikból túl olcsón adod el, és több millió forintot hagysz az asztalon.
Vevőként ugyanez fordítva igaz: ha nem tudod pontosan, milyen finanszírozási feltételek érvényesek éppen (és mennyi ideig maradnak érvényben), könnyen olyan ingatlanra köthetsz szerződést, aminek a hitelezhetősége vagy jövőbeli értéke bizonytalan.
Én azért dolgozom egyszerre ingatlanközvetítőként, hivatalos ingatlan-értékbecslőként és hitelközvetítőként — plusz villanyszerelői háttérrel, ami a műszaki állapot reális megítélésében segít —, mert ez a három szakma együtt ad valódi védelmet neked. Nem elég tudni, mennyiért hirdetnek hasonló ingatlanokat: tudni kell, mennyiért kel el ténylegesen egy ilyen ingatlan, milyen hitelkonstrukciók érhetők el rá, és hogyan hat minderre egy ilyen, most zajló jogszabályi átalakulás.
Gyakori kérdések az Otthon Start lakásépítési beruházások felfüggesztéséről
Meddig tart az Otthon Start kiemelt beruházásainak felfüggesztése?
2026. december 31-ig. Eddig az időpontig a kormány tételesen átvilágítja az összes érintett, kiemelt státuszú Otthon Start-projektet, és csak ezután dönt arról, mely fejlesztések folytatódhatnak.
Mely új építésű lakás projekteket érinti a döntés?
Minden olyan lakásfejlesztést, amely az Otthon Start Programhoz kapcsolódóan korábban kiemelt eljárási státuszt kapott. A már jogerős építési engedéllyel rendelkező, illetve már épülő beruházások szerzett joga nem vész el, ott a felfüggesztésnek nincs közvetlen hatása.
Mi történik azokkal a új építésű projektekkel, amelyeknek végleg visszavonták a kiemelt státuszát?
Ezeknél – köztük a balatonvilágosi Club Aliga és a Tihanyi Kastélyszálló fejlesztésénél — a kiemelt eljárási könnyítések véglegesen megszűnnek, a projektek a jövőben a normál, helyi szabályozás szerinti engedélyezési eljárásra szorulnak.
Mi lesz az Otthon Start kedvezményes, 3 százalékos hitelével?
A jelenleg elérhető információk szerint a hitelkonstrukció egyelőre változatlanul elérhető marad, de a teljes lakástámogatási rendszer – beleértve ezt is – felülvizsgálat alatt áll a Wekerle Lakásépítési Program kidolgozásával párhuzamosan.
Mi az a Wekerle Lakásépítési Program?
Egy új, elsősorban megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek építésére irányuló kormányzati program, amelynek finanszírozási alapját 550 millió euró uniós forrás adja, banki és piaci társfinanszírozással kiegészülve. Gyakorlati indulása a tervek szerint jövőre várható.
Érdemes most eladnom a lakásomat, vagy inkább várjak?
Erre nincs egyetlen, mindenkire érvényes válasz – attól függ, hol helyezkedik el az ingatlanod, milyen állapotban van, és mennyire volt kitéve a most felfüggesztett vagy visszavont fejlesztéseknek a környék. Egy friss, személyre szabott értékbecslés sokkal biztosabb alapot ad a döntéshez, mint egy hirdetési portálon látott irányár.
Zárszó helyett
Az ehhez hasonló, hirtelen bejelentett szabályozási változások általában nem azonnal, hanem hetek, hónapok alatt gyűrűznek be a helyi ingatlanpiacokra. Ha most tervezel eladni vagy venni a Balaton-parton vagy Zala megyében, illtve Vas megye déli részén szívesen segítek egy friss, aktuális piaci helyzetet is figyelembe vevő értékbecsléssel — hogy ne találgatásra, hanem tényekre alapozva hozd meg a döntésed.
Források:
Mti.hu
Kormányzati tájékoztató
Vitézy Dávid facebook oldala
Karácsony Gergely facebook oldala
👉Ha tetszett a cikk, oszd meg, hogy más is lássa!
✅🏠 👉Ne feledd! Amennyiben lakást vennél, vagy el adnál, illetve hitelt vennél fel nyugodtan keres!🏚️
✅🏠Amennyiben ingatlan értékbecslőt keresel akkor is hívj!
Miért bíznád másra a lakásod, családi házad, ingatlanod értékesítését, ha a becsületes ingatlanközvetítő áll a rendelkezésedre?
Bízd rám ingatlanod eladását, és biztosítom, hogy a folyamat gyors és stresszmentes legyen számodra!
Egy díjmentes konzultáció keretében örömmel felmérem a lakásod eladhatóságát és piaci értékét, és megbeszéljük az elképzeléseidet!
Ezek a blog cikkeim is érdekelhetnek:
Ingatlan értékét befolyásoló tényezők 1. rész
Ingatlan eladáson gondolkozol? Miért a becsületes ingatlanközvetítő?
Lakás eladás ingatlanközvetítő nélkül? Megéri, vagy nem éri meg?
A tulajdonos önmaga is el tudja adni az ingatlanát a közösségi médiában?
Eladnád az ingatlanod? Őszinteség, vagy ígéretek? Melyik a fontosabb számodra?
Saját magad adnád el a lakásodat? Erre számíthatsz!
Egy profi, tapasztalt ingatlanszakértő sokat tud segíteni a lakáskeresésben és tudja támogatni az ingatlan eladásodat is.
Keress bátran és kövesd a blog oldalamat a következő írásaimért, hasznos tudnivalókért!
Kérdéseddel, keress meg ITT A CIKK ALATT az űrlapon, vagy emailban, telefonon, közösségi médiában.
Szerző: Sipos András Ingatlanközvetítő – Becsületes Ingatlanos
A Zala megyei, Zalaegerszegi Ingatlanközvetítő. 1996-óta adok el ingatlanokat.
Eladó lakások, családi házak, telkek, nyaralók, ingatlanok Zala megyében, Vas megye déli részén, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Zalakaroson, Keszthelyen, Hévízen, Zalaszentgróton, Lentiben, Vasváron, Körmenden, Szombathelyen, Őrségben és Nyugat-Balaton, valamit a környékeken.
A blog cikkben szereplő információk nem teljes körűek, figyelemfelhívó célzattal készültek, tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek sem befektetési, sem pénzügyi, sem jogi tanácsnak, tanácsadásnak, felhasználásuk kizárólag a látogató felelősségére és kockázatára történik.
Bővebb információ: https://becsuletesingatlanos.hu/jognyilatkozat/
Elérhetőségeim
